Német nemzetiségi tábor – szöveges és képes beszámoló
Gyula Város Német Nemzetiségi Önkormányzatának idei német nemzetiségi tábora 2016. június 27-én vette kezdetét „Utazás a múltba, fedezzük fel a jövő kincseit” címmel.
A nemzetiségi tábor 6-14 éves korú gyermekek részvételével zajlott.
A táborba érkező 30 gyermek elsősorban a városban működő német nemzetiségi általános iskolából érkezett, akiket korosztályuknak megfelelően három csoportba osztottuk a tábor idejére. Célunk az volt, hogy a fiatal generációt a tanórai kereteken kívül vonjuk be a nemzetiségi értékek, a nyelv és hagyományok átörökítésébe; ismerjék, tapasztalják meg és éljék át a gyermekek a német hagyományokat; táncok, játékok, dalok segítségével kerüljenek közelebb a sváb kultúrához.
A rendhagyó történelem órák és kirándulások alkalmával ismerkedhettek például a híres téglavár történetével. A felújított Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont igazi 21. századi élményt nyújtott. Az épületben az egykoron ott lakott főurak életének színes világa mellett az őket kiszolgáló személyzet mindennapjaiba is betekintést nyerhettünk interaktív formában. A gyermekek beöltözhettek korabeli ruhákba majd a tárlatvezetést követően múzeumpedagógiai foglalkozáson vettek részt, ahol egyrészt lehetőségük nyílt a főúri szabályok, a báli etikett, az illemtan megismerésére, elsajátítására, majd a grófkisasszonyok korabeli viseletének részét képező kis táskákat varrtak. A látogatás alkalmával ők fedezték fel a tárgyak megóvásának szükségességét, a múzeumok fontosságát. A hét napos tábor folyamán ellátogattunk a német tájházba is. A tájházban a sváb tradicionális viseletet, egykori bútorzatot és régi használati tárgyakat tanulmányoztuk.
A tábor 2. napján kisvonattal érintettük Gyula város főbb nevezetességeit, tereit.
A táborban a délelőtti anyanyelvi foglalkozásokon bővült a résztvevők szókincse, segítettük a nyelvtani akadályok leküzdését, a szabad társalgás elősegítését. Játékos formában tanultak (szógyűjtés, számok átismétlése, Memorie, keresztrejtvény), illetve szituációs játékokkal gyakorolták a német párbeszédet.
A délutáni foglalkozások adtak teret a kreatív technikák elsajátításához. Első nap ruhafestő filceket felhasználva készítettek saját részükre tarisznyákat. A tarisznyákba aztán a kirándulások (múzeum és tájház látogatás, kisvonatozás) alkalmával magukkal tudták vinni az uzsonnájukat, üdítőt. Egy másik alkalommal kipróbálhatták a kavicsfestés technikáját, az iskoláskorúak pedig plakátot készítve, képleírás formájában prezentálták a hagyományos sváb öltözködési szokásokat.
A sváb konyha rejtelmeibe is betekintést nyertek a tábor résztvevői, ahol finom sós és édes süteményeket sütöttek maguk és családtagjaik számára.
A kézműves foglalkozásokkal párhuzamosan egy besötétített teremben egy alkalommal mozidélutánt szerveztünk, ahol német nyelvű mesefilmet nézhettek a gyermekek, segítve ezzel szövegértési képességük fejlesztését és szókincsük bővítését.
A tábor végére a gyermekek a Békakirály (Froschkönig) című Grimm meséből összeállított színdarabot tanulták meg németül és a hét folyamán legügyesebben felkészültek előadták azt társaiknak, az érdeklődő szülőknek. A színpadi előadás segítségével a német irodalomba is bepillanthattak a gyermekek.
A tábort a Csigakertbe szervezett játékos kincskereséssel zártuk, ahol többek között puzzle-t kirakva kellett felismerniük a Gyulán élő nemzetiségi hagyományokat, de ügyességi feladatok is tarkították a programot.
Összefoglalva elmondható, hogy táborunk központi tematikája egy időutazás a múltba, kincskereséssel, az identitás erősítése és a közösségalkotás, valamint a német nemzetiségi hagyományok, német ételek elkészítése, megismerése volt. A tábor szervezőiként arra törekedtünk, hogy a gyermekek iskolai foglalkozásokon megtanult ismeretanyagát különböző tevékenységek, játékos feladatok útján tovább gazdagítsuk; a német nyelv használata során pozitív élményeket kapjanak, erősítve ezzel kötődésüket a német nemzetiséghez, valamint érdeklődésüket a német nyelv iránt.
Vélemény, hozzászólás?